Bár a cégek 90 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a digitális transzformációt, mindössze 15 százalékuknál áll rendelkezésre a digitális átálláshoz szükséges tudás.

Ez derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem és egy szoftvergyártó múlt évi közös felméréséből.

Márpedig a digitális átálláshoz és így a felhőbe történő kilépéshez is számos olyan képesség, illetve ismeret szükséges, melyet a közeljövő vállalati döntéshozóinak és informatikai szakembereinek el kell sajátítani. 

A digitalizáció komoly „fenyegetés”

Ahogy gyorsul a technológiai innováció, és a digitális átalakulás bekerült a közbeszédbe, egyre több cég szerint hiányzik náluk a digitális átalakulásukhoz szükséges, megfelelően képzett csapat. A 2017-es felmérésben a megkérdezett cégek 64 %-a említette ezt, pedig a felmérést Németországban végezték, ahol lényegesen jobb a helyzet, mint hazánkban.

A cégek tisztában vannak azzal, hogy a digitalizáció – illetve elsősorban az erről való lemaradás – komoly fenyegetést jelent(ene) üzleti modelljükre. Ugyanakkor a német (!!!!) cégeknél is csupán 16 % tesz aktívan annak érdekében, hogy előteremtse a hiányzó szaktudást, ami a másik oldalról is fokozza a „fenyegetést”.

Digitális képességek

A kutatás alapján a szervezetek az informatikai biztonsági ismereteket tekintik a legfontosabbnak a digitális képességek közül. A második a rangsorban a mobil technológiákkal kapcsolatos tudás, míg a harmadik az üzleti működés átalakításához elengedhetetlen menedzsment ismeretek. A lista elején szerepelnek olyan területek is, mint a big data, a felhő, a dolgok internete (IoT), vagy az üzleti hálózatokhoz kapcsolódó tudás.

Miközben a vállalkozások tudják, hogy ezen képességek kulcsfontosságúak a sikeres digitális átálláshoz, jelentős lemaradás tapasztalható azok elsajátításában. A válaszadók mindössze harmada jelezte például, hogy képzett munkatársakkal rendelkezik IoT, big data területén. A felhő technológia kapcsán is csak a cégek 49 százaléka érzi úgy, hogy megfelelő kompetenciával rendelkezik.

A magyar valóság és a felhő, mint lehetőség

 Mint arra Zsolt múlt heti posztjában rámutatott, a magyar vállalkozásoknál – különösen a KKV szektorban – ennél lényegesen rosszabb a helyzet. A hazai kkv-k gépparkja elöregedett, nem használják a közösségi médiumokat, sokuknak saját weboldala sincs. Így könnyen elképzelhető, hogy az egyébként „agykapacitásáról” híres magyar vállalkozói szektornak helytállását és fejlődését éppen a gyorsuló digitális átállás akadályozza majd meg a jövőben: mert adottságaik, eszközeik és felkészültségük (hiánya) miatt nem tudják majd ezen a területen felvenni a versenyt.

Néhány folyamatban lévő magyar KKV-k számára szánt EU-pályázati lehetőség éppen ezért kiemelten foglalkozik a hazai KKV-k digitális képességeinek javításával, s remélhetőleg ennek meg is lesz a hatása – elsősorban az eszközpark fejlődése területén.

A helyi ismeret-, illetve szakember-hiány azonban felvet még egy érdekes kérdést, illetve lehetőséget. Amennyiben ez a szektor a közeljövőben gyorsuló tempóban vesz igénybe felhőszolgáltatásokat a saját rendszerek és kapacitások helyett, úgy megfelelő szolgáltató-választással nem csupán a „tárkapacitást és az alkalmazást”, de a mögötte rejlő „hard és szoft” képességeket is megnyerheti – havidíjas formában!

Az innovatív felhő alapú szolgáltatások igénybe vételével – jó választás esetén – a vállalkozás részben vagy egészében kiválthatja a beruházást mellett a helyi szaktudást is olyan kulcsfontosságú területeken, mint pl. az informatikai biztonság és az adatkezelés (GDPR!!!!) , valamint jelentős „bérelt” szaktudásra tehet szert olyan innovatív területeken, mint az IOT vagy az AI.

Hogy hogyan? Erre próbálunk jövő heti blogposztunkban válaszolni néhány konkrét példán keresztül.

András