Az adatforgalom 5 éven belül nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. Ennek alapján biztos üzletnek tűnhet a vélhetőn idén ősszel kiírásra kerülő magyarországi 5G frekvencia tenderen történő indulás bármely „labdába rúgni képes” cégnek. Hogy miért gondoljuk mégis azt, hogy nem árt majd óvatosnak lenni? Erről szól heti véleménycikkünk.
Gigabit korszak = növekvő mobilitás, növekvő adatforgalom
Első lépésben nem csupán a sokszor hangoztatott széles sávú mobil adatforgalmat szeretnénk a középpontba állítani. Természetesen a már általánosnak tekinthető 4G és a 2019-2020-as átfogó bevezetésre előre jelzett 5G is meghatározó szerepet játszik majd az IT és telekommunikációs trendekben. Ugyanakkor a Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentése szerint általános és robbanásszerű adatforgalom növekedés várható minden felhasználói csoportban és minden hálózaton.
Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, 26 százalékos éves növekedési ütemet produkálva. 2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó. Közben maga az internet is jelentősen átalakul a testen viselhető eszközök, az okosotthonok és az önvezető autók révén. Az IoT szenzorok kiterjedt hálózata kevésbé látványos, de jelentős hatása van az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában, vagy az intelligens városi parkolórendszerekben. 2022-re több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, és ennek több mint 50 százaléka gép–gép (M2M) kapcsolat lesz.
Az emberi és M2M-kapcsolatok a szélessávú, a wifi és a mobil adatforgalom gyorsulását eredményezik: az átlagos vezetékes szélessávú és wifi kapcsolat sebessége 2022-re kétszeresére nő, míg a mobilkapcsolatok sebessége több mint háromszorosa lesz a 2017-es értéknek. De jelenti-e ez azt, hogy a telekommunikációs szolgáltatóknak jövedelmező az 5G-be beruházni? Nézzünk egy kicsit mélyebbre!
Ki nyer majd?
A világ népessége ma átlagosan 5,8 GB adatot fogyaszt havonta, de ez a szám – főképp a videós tartalmak rendkívüli térnyerése miatt – gyors ütemben bővül, és 2024-re már 21 GB-ra emelkedhet, amihez megkerülhetetlen lesz az 5G használata.
Ugyanakkor hazánk mobil adatfogyasztás és felhasználói igények terén még nem tart azon a szinten, amit már csak az új, ötödik generációs technológia szolgálhatna ki. Itthon a mobilnet átlagos sávszélessége még a terheltebb időszakokban (jellemzően az esti órákban) is kiemelkedően jó, az EU-s szinten top3-ba tartozó 4G-s hálózatokban rejlő potenciál még közel sem kiaknázott.
A fogyasztó pedig ugyan sokat akar az „új világ” ígéreteiből: internetre illeszthető okos eszközöket, önvezető autókat, mindennapos munkáját megkönnyítő mesterséges intelligenciát, mobilról nézhető élő videós közvetítést, minden igényét kiszolgáló felhőbe épített megoldásokat, de sehogy sem hajlandó többet fizetni a mögöttük álló, ugrásszerűen növekedő hálózati adatforgalomért. Az 5G tehát jön 2019-ben, de ki fizeti meg majd az 5G árát?
További probléma az, hogy a nagy telekommunikációs szolgáltatók kezében nincsenek tipikusan 5G-re fejlesztett (lakossági) szolgáltatások. Ezért lehetséges, hogy azokon a (külföldi) piacokon, ahol eddig megjelentek mobilszolgáltatók 5G-s csomagokkal, a szolgáltatás ára nem, vagy csak alig magasabb, mint a felső kategóriás 4G-s csomagoké, legfeljebb a készülékárak szöktek a magasba.
Telekommunikációs polipok, informatikai cápák és ügyes kishalak
Az már jó néhány éve sejthető volt, hogy a „hagyományos”, hálózat üzemeltetésre és fejlesztésre berendezkedett telekommunikációs szolgáltatók számára az IT/telekom szektor számos szereplője lehet versenytárs egy olyan piacon, ahol a fejlődést a fogyasztói és üzleti igények diktálják, illetve ahol éppen ezek az informatikai multik és kishalak diktálják a fogyasztói és üzleti igények változását.
Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a helyzet a hálózatüzemeltető óriások számára még kényesebb: a „polipokat” most egyre több területről szorítják ki a felhasználókhoz közelebb álló, az igényeket jobban ismerő és adaptáló, tehát gyorsabban vadászó informatikai „cápák”, sőt az egy-egy területre specializálódott startup „kishalak” is.
Ami még ennél is rosszabb: míg ezek az új technológiák, alkalmazások folyamatosan növelik a hálózati adatforgalmat, addig a hálózatüzemeltetők közötti erős verseny megakadályozza, hogy ezek a cégek az egyre kisebb nyereség mellett fenntartható fix-áras modellről a használat-alapú árazási modellre térjenek át.
Nyilván egyszerűbb lenne a helyzet, ha a hálózatüzemeltetők már megtalálták volna saját helyüket a „másik oldalon” is, itt azonban – szemmel láthatóan – komoly nehézségeik adódnak.
Hogyan tovább?
Ilyen körülmények között az a kérdés, hogy hogyan lehet az 5G-ből Magyarországon fenntartható üzleti modellt kialakítani. A beruházások és fejlesztések megtérülése az eddig jellemző üzleti modell mentén (alapvetően különálló fejlesztések, B2C fókuszú értékesítés) lényegében kizárt, így a szolgáltatóknak és egyéb érintett szereplőknek érdemes mind költség, mind bevétel oldalon új stratégiai irányokban gondolkodni.
Összességében, ami a bevételi oldalt illeti, az új 5G-s felhasználási módok technológiai igénye eltérő lehet az egyes felhasználási területek (extrém mobilszélessáv, kiterjedt gépi kommunikáció és megbízható, alacsony késleltetésű kommunikáció) között, sőt, akár azokon belül is.
Emiatt a jelenlegi sztenderdizált üzleti modell helyett e felhasználási igényeknek megfelelően diverzifikált B2C, B2B és B2B2X modellek dinamikus kialakítása válik szükségessé, hogy az új ökoszisztémát monetizálni tudják a piaci szereplők.
A következő két évben egészen biztosan bekövetkező változások a nagy telekommunikációs cégek számára új üzleti modellek felállítását és gyors bevezetését teszik szükségessé:
5G hálózatfejlesztés mellett IoT oldali megközelítés– Míg egészen idáig ezek a cégek abban reménykedtek, hogy a jövedelmet számukra az IoT keltette forgalmi igény generálja majd, tehát az, hogy egyre többen csatlakoznak majd készülékükkel 5G mobilhálózatukhoz, addig mostanra már sokan belátták, hogy magára az IoT piacra kell belépniük a megtérülő modellhez. Ezeknek a nagy szereplőknek egyébként az olyan nagy és kormányzati-, vagy közösségi finanszírozásban megvalósuló projektek jelenthetnek megoldást, mint az okos-városok, okos-épületek, okos közlekedési hálózatok. Ezeken a piacokon azonban a szolgáltatóknak olyan gyakorlott, dörzsölt és tőkeerős versenytársakkal kell felvenni a versenyt, mint az Amazon, Apple, Google. Kérdés, hogyan tesznek szert ezek a cégek az ehhez szükséges rugalmasságra, fejlesztői és üzleti stratéga háttérre. Saját csapattal? Kisebb IT cégek vagy megoldások felvásárlásával? Tehát hogyan lesznek a mamutok hirtelen agilisok?
Mobil 5G helyett (mellett) optikai hálózati beruházások és kombinált hálózati megoldások – A mobil 5G alkalmassá teszi a hálózatokat a technológiai forradalom által keltett piaci igények jobb kiszolgálására, de nem növeli a fogyasztók hajlandóságát arra, hogy többet fizessenek a mobiltelefon/mobiladat szolgáltatásért. Az ezekkel párhuzamosan fejlesztett kombinált (5G-FTTN) hálózatok azonban önmagukban is nagyobb nyereség realizálását teszik lehetővé hosszú távon, különösen azoknál a hálózatüzemeltetőknél, akiknek nagy számban vannak olyan, elsősorban üzleti ügyfeleik, akik eddig is hajlandóak voltak többet fizetni pl. a bérelt vonali internethez vagy DSL-hez kapcsolódó nagyobb, vagy biztosan dedikált sávszélességért.
Első lépések – nem csak óriásoknak
A gigabit korszak kézzelfogható valósága már a hazai – akár KKV – vállalkozások esetében is reális igényt teremt az adatok, információk és együttműködési formák zárt, irodai környezetből történő kiléptetésére. Ez egyrészt 2019-ben erősíti majd a felhő alapú szolgáltatások, rendszerek iránti igényt, másrészt megteremti a lehetőséget arra, hogy a cégek olyan integrált együttműködési és munkavégzési formákban gondolkozzanak, melyeknek az az alapja, hogy az adatok nagy mennyiségben is gyorsan hordozhatóak, bárhonnan hozzáférhetők az eszközök széles tárházán keresztül.
Természetesen nem hagyhatjuk egy ilyen elemzésben figyelmen kívül saját magunkat sem. Hol lesz a helye ezen a piacon néhány éven belül az olyan – alap hang-, és adatszolgáltatásokat is nyújtó – felhő alapú szolgáltató cégeknek, mint az Opennetworks? Mi úgy gondoljuk, hogy megoldás szállítóként – bár esélyünk sincs pl. önállóan versenybe szállni a szükséges frekvenciákért a minket választó üzleti felhasználók számára már most jó hírünk van. Szemben a fent említett hálózati „polipok” lassan érlelődő „elgondolkodásával”, mi már évek óta üzleti igényekre épülő megoldásokban gondolkodunk és dolgozunk, tehát ezen a területen biztos, hogy előnyünk van és a minket választóknak is.
Hosszú távú fejlődésünkhöz pedig annak a megértése szükséges, hogy ezeknek az igényeknek a mindennapos felismeréséhez, gyors és minőségi megvalósításához rugalmas fejlesztő és üzleti csapatra, agilis fejlesztési modellekre és a gyorsan változó technológiai igényeket kiszolgáló üzleti gondolkodásra van szükségünk. Pont úgy és pont akkor, ahogy azt megrendelőink elvárják tőlünk.
András
Források:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/06/18/5g_mit_hoz_es_mennyibe_faj/
https://whatis.techtarget.com/definition/fail-fast
http://www.digium.com/blog/2018/12/04/communications-trends-for-2019/
https://www.pcsvoip.com/2018/12/11/voip-trends-that-will-take-over-2019/
https://www.founderstech.com/2018/12/4-voip-unified-communications-trends-look-2019/
http://www.itbusiness.hu/Fooldal/technology/technology/mi_varhato_2019-ben.html
JúL
2019