Ezen a héten tantermi oktatással indult meg az iskola, de az elmúlt év felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása egyre szélesebb körben mutatkozik meg. Az információ mennyisége és áramlásának gyorsasága egyre nagyobb mértékben növekszik. A digitális intelligencia kialakítására és fejlesztésére a legkisebb korban éppúgy szükség van, mint a munkahelyeken. De mi is a digitális intelligencia?

A digitális világ a munka, a tanulás és a szórakozás határtalan terepe az emberek számára. Nem csak a gyermekek, de ők kiemelten vannak különböző kockázatoknak kitéve: internetes zaklatás, technológiától való függőség, erőszakos tartalmak, radikalizálódás, átverések, adatlopás. A probléma a digitális világ gyors és folyamatosan fejlődő természetéből adódik. Mindezek mellett ott a digitális generációs szakadék is, ami megnehezíti, hogy mi – felkészületlen felnőttek – felkészítsük a kiskorú generációt a tudatos, aktív, biztonságos és örömteli ismerkedésre azokkal a készségekkel, amik manapság már a mindennapi élet nélkülözhetetlen kellékei.

A digitális intelligencia vagy DQ olyan szociális, érzelmi és kognitív képességeket foglal magában, amelyek képessé teszik a felhasználókat arra, hogy megbirkózzanak a digitális világ kihívásaival, és megfeleljenek a követelményeinek. Ezeket a kicsiknek és nagyoknak egyaránt fontos készségeket gyűjtöttük most össze a World Economic Fórum tanulmánya alapján, példákkal.  Ezek a képességek nagyjából nyolc, egymáshoz kapcsolódó területre bonthatók:

Digitális identitás: Az online személyazonosság és hírnév megteremtésének, illetve kezelésének a képessége. Ez magában foglalja az online személyiség tudatosítását, valamint az online jelenlét rövid és hosszú távú hatásainak kezelését. Fontos része, hogy milyen nyomot hagyunk magunkról munkánk, vagy szabadidőnk során a világhálón és hogy ez azonos-e valódi személyiségünkkel.

Digitális eszközök használata: A digitális eszközök és média használatának képessége, beleértve az önellenőrzés elsajátítását, amelynek segítségével lehetővé válik az egészséges egyensúly kialakítása a felhasználó online és offline élete között. Nagyon fontos például, hogy gyermekünk az egész napos online oktatás után el tudjon szakadni a géptől és önfeledten játszani, de éppolyan fontos, hogy mi a távmunkát ne számítógépes játékkal pihenjük ki este.

Digitális (ön)védelem: Az online kockázatok – pl. internetes zaklatás – kezelésének, elkerülésének, valamint e kockázatok kivédésének a képessége, illetve az előfordulásuk gyakoriságának csökkentése. Ezekkel a problémákra csak akkor tudjuk gyermekeinket felkészíteni, ha naprakészek vagyunk a kérdésben.

Digitális biztonság: A számítógépes fenyegetések – pl. hackelés, csalások, rosszindulatú programok – felismerésének, a legjobb gyakorlatok megértésének, valamint a megfelelő adatvédelmi eszközök használatának a képessége. Bizony a felnőtt apuka, aki este gyorsan belép a gyermek PC-jén a munkahelyi hálóra befejezni valamit nagy biztonsági rést nyit meg….már persze, ha meg tudja tenni.

Digitális érzelmi intelligencia: Az online felületeken való empatikus és etikus viselkedés és a megfelelő kapcsolatok kiépítésének képessége. Ez fontos már a kicsiknél is, de felnőtteknél is jó kérdés, hogy megváltozik-e a személyiség pl. az üzleti kapcsolatokban, ha csökken a személyes kontaktusok száma.

Digitális kommunikáció: A másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a digitális technológia és a média használatával. Egy távmunkás-távtanulós világban nem is lehet kérdés ennek a fontossága.

Digitális műveltség: A tartalom megtalálásának, értékelésének, hasznosításának és létrehozásának képessége: általában a számítógépes gondolkodásra való alkalmasság. A legtöbbet akkor segíthetsz magadon és gyermekeden is, ha megtanulsz bármit megtalálni a Világhálón, megtanulod elkülöníteni a hasznos és a nem hasznos, illetve az egyenesen kerülendő, megtévesztő tartalmakat és gyermekedet is megtanítod erre.

Digitális jogok: A személyes és törvényes jogok megértésének és védelmének a képessége, beleértve a magánélethez, a szellemi tulajdonhoz, a szólásszabadsághoz, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni védelemhez való jogot, ami éppolyan fontos a valós, mint a virtuális világban.

E képességek elsajátítását olyan alapvető emberi értékekre kell alapozni, mint a tisztelet, az empátia vagy a körültekintés. Ezek az értékek teszik lehetővé, hogy a felhasználók képesek legyenek okosan és felelősségteljesen használni a technológiát, beszéljünk akár munkahelyről akár iskoláról. Tanuljuk meg jól, és segítsük ebben a most iskolába induló gyerekeket is, mert a jövőnk múlik rajta.

Anita