A felhő alapú vállalati telekommunikációt érintő jogi kérdésekről is olvashat friss blog cikkeink között.
Az EU mostanra felismerte, hogy az MI technológia szédítő fejlődése szabályozást igényel, ha biztosítani akarjuk az emberek és a vállalkozások biztonságát.
Januártól hatályba lépett az uniós DORA-rendelet, aminek célja egységesíteni a pénzügyi szektor biztonsági standardjait a digitális kockázatokkal szemben. Az új szabályok nem csak az ágazat szereplőire, hanem sok külső szolgáltatóra, így ránk is vonatkoznak majd. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de a felhasználók csak profitálhatnak majd az új rendszerből.
Egy múlt héten kiszivárgott jelentés szerint az Európai Bizottság akár 3-5 évre is felfüggesztheti a mesterséges intelligencián alapuló profilalkotó technológiák (mint az arc és hangfelismerés) széleskörű használatát. Új blogposztunkban utánajártam, miért lehet szükség egy ilyen szabályozásra és milyen következményei lehetnek egyéb bimoetrikus technológiákra nézve.
Míg évekkel ezelőtt boldog voltál, ha találtál felhő alapú telefon alközpont megoldást, addig manapság számtalan lehetőség közül választhatsz. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy felhő alapú alközpontnak, hogy a telekommunikáció mellett támogassa egy cég üzleti, értékesítési, informatikai és jogi/adatvédelmi szempontjait is? Ezeket az alközpont tulajdonságokat és alközpont funkciókat szedtük össze nektek szakértő kollégáink segítségével.
A megosztott internet, vagyis a splinternet ma már nem csupán egy koncepció, hanem napjaink valósága. Egyre több és több ország vezet be lokális szabályozásokat és korlátozásokat a virtuális térben, megváltoztatva ezzel az internet korábban globális és egységes mivoltát. Nem kérdés, hogy ez az általában negatív felhanggal kísért változás minden felhasználóra és szolgáltatóra hatással van, de vajon minden esetben feltétlenül káros-e az internet szabályozása, és ha igen, mit tehetünk ellene?
Néha lehet véleményünk olyan dolgokról amikhez – látszólag – nem sok közünk van. Ilyen a Google-Huawei dilemma, amiről most írunk. Ha figyelembe vesszük, hogy egyre inkább sokszereplős, mások munkájára / tulajdonára is építő vagy akár nyílt forráskódos rendszerekre, agilis módszertannal fejlesztünk, úgy ez a téma már számunkra is – ahogy sokak számára – fontos tanulságokkal jár.
Időről-időre visszatérünk jogi témákra is, annak érdekében, hogy világos legyen számotokra milyen feltételeket diktálhat egy telekommunikációs szolgáltató a megkötött ügyfélszerződésekben. A távközlési piac bonyolult és többszáz oldalas jogszabályokban szabályozott, a szerződések általában pont az ilyen szabályok miatt nagyon hosszúak, így összeszedtük, hogy KKV-ként mire kell figyelnetek, ha szerződést köttök.
Sokat cikkeztünk már a GDPR hangrögzítéssel szemben támasztott követelményeiről. Mivel még most is sok esetben kérdés, hogyan kezelhetik ügyfeleink a hangfelvételeket a GDPR-nak megfelelően, készítettünk egy gyors, infografikás összefoglalót arról, hogy mit kell figyelembe venned és milyen lehetőségeid vannak a céges telekommunikáció kapcsán.
