Egy múlt héten kiszivárgott jelentés szerint az Európai Bizottság akár 3-5 évre is felfüggesztheti a mesterséges intelligencián alapuló profilalkotó technológiák (mint az arc és hangfelismerés) széleskörű használatát. Új blogposztunkban utánajártam, miért lehet szükség egy ilyen szabályozásra és milyen következményei lehetnek egyéb bimoetrikus technológiákra nézve.
Érdekes, sokak szerint régóta időszerű hírek láttak napvilágot múlt héten Brüsszelből. Egy idő előtt napvilágra került jelentés tartalma szerint az Európai Bizottság alaposan felülvizsgálná az egyre inkább terjedőben lévő mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő technológiák jogi szabályozását, a folyamat idejére pedig ideiglenesen tiltaná azok használatát. Felmerül a kérdés, miért lehet szükség egy ilyen radikálisnak tűnő lépésre?
Az EU elsődleges célja a tervezettel, hogy időt adjon a jogi szabályozás számára felzárkózni a technológia rohamos fejlődéséhez és biztosítsa az állampolgárok a GDPR-ban is lefektetett adatbiztonsághoz való jogait. Az EU általános adatvédelmi rendelet ugyanis kimondja, hogy a polgároknak joguk van arra, hogy ne legyenek alanyai olyan eljárásnak, ami csak automatizált döntéshozatalra (vagyis például olyan biometrikus technológiákra, mint a gépi arc- és hangfelismerés) épül.
A szabályozás igazából az állampolgár engedélye nélkül minden biometrikus adat gyűjtését és tárolását tiltja, hiszen ezek különösen szenzitív adatnak minősülnek. Csakhogy léteznek olyan kivételek, mint a közbiztonság fenntartása, vagy kritikus szerep jogi ügyekben. Ez pedig komoly űrt teremt a rendszerben.
A legtöbb tagállamban ugyanis épp ezeket a kivételeket kihasználva ma már alkalmaznak olyan rendszert, ami arcfelismerő technológián alapul. Igaz, ezeket a módszereket többnyire még csak specifikus célokra használják és nem általánosan elterjedtek. Messze azonban a technológia mindennapi felhasználása sincs, tavaly a magyar parlament is fogadott el olyan törvényt, mely lényegében korlátlan lehetőséget ad a rendőrségnek az arcfelismerő technológia felhasználására.
Az EU szabályozási kísérlete tehát ebből a szempontból nézve még kicsit megkésettnek is tűnik. Több tagállamban zajlanak olyan, már fejlesztés alatt álló projektek, mint például a repterek és vasútállomások megfigyelése Németországban, amiknek egy ilyen átmeneti tiltás keresztbe tehet. Más szempontból figyelve viszont a fentiek alapján aligha vitatható, hogy a fennálló szabályozás pontosításra szorul, és jó hír, hogy a terv szerint épp az MI olyan magas kockázatú alkalmazásaira terjedne ki, mint a rendőrségi és igazságszolgáltatási felhasználás.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan egyéb felhasználási módjait a biometrikus technológiáknak, mint a hangazonosítás nem érinti majd az átmeneti tilalom, és nem valószínű, hogy az új szabályozás lényegesen módosítana a jelenlegi helyzetükön. Ezeken a területeken a technológiának továbbra is a GDPR eddig is szigorú szabályozásainak kell majd megfelelnie.
Vannak olyan – elsősorban amerikai – vélemények, amik szerint az ilyen jellegű tiltás időlegesen is komolyan visszaveti a fejlesztést, végső soron az olyan autoriter rezsimeket juttatva technológiai előnyhöz a területen, mint az arcfelismerést széles körben alkalmazó Kína. Az, hogy az arcfelismerés használatának átmeneti tilalma, ha megvalósul, milyen hatással lesz a technológia hosszútávú fejlődésére, egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy a terület pontosabb szabályozása az állampolgárok adatvédelmének szempontjából fontos változás lehet.
Judit
Források:
https://www.gemalto.com/govt/biometrics/biometric-data
JAN
2020