Néhány hét kihagyás után még egyszer visszatérünk a 2019. évi telekommunikációs trendek elemzésére és – kivételesen – egy a szolgáltatókat érintő témát boncolgatunk: megnézzük, hogy a technológiai tendenciák hogyan változtatják majd meg a telekommunikációs szektor üzleti modelljét. Mert 2019 a nagy változások éve lesz.
Tény és a nemzetközi kutatásokban, előrejelzésekben is egyre gyakrabban megjelenő téma, hogy a változó felhasználói igények közül éppen a legdinamikusabban fejlődő területek azok, amik a telekommunikációs szektort érzékenyen érintik.
A dilemma pedig a következő: a felhő alapú informatika rohamos terjedése, az adat-, és hangátviteli alapszolgáltatásokra épülő hozzáadott-érték-szolgáltatások iránti igény növekedése, illetve az IoT ugrásszerű terjedése nem túl kellemes üzleti kihívások elé állítják a telekommunikációs hálózatok üzemeltetőit, pedig sokan közülük éppen ezektől várták középtávú üzleti modelljeik működését.
Telekommunikációs polipok, informatikai cápák és ügyes kishalak
Az már jó néhány éve sejthető volt, hogy a „hagyományos”, hálózat üzemeltetésre és fejlesztésre berendezkedett telekommunikációs szolgáltatók számára az IT/telekom szektor számos szereplője lehet versenytárs egy olyan piacon, ahol a fejlődést a fogyasztói és üzleti igények diktálják, illetve ahol éppen ezek az informatikai multik és kishalak diktálják a fogyasztói és üzleti igények változását.
Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a helyzet a hálózatüzemeltető óriások számára még kényesebb: a „polipokat” most egyre több területről szorítják ki a felhasználókhoz közelebb álló, az igényeket jobban ismerő és adaptáló, tehát gyorsabban vadászó informatikai „cápák”, sőt az egy-egy területre specializálódott startup „kishalak” is. Ami még ennél is rosszabb: míg ezek az új technológiák, alkalmazások folyamatosan növelik a hálózati adatforgalmat, addig a hálózatüzemeltetők közötti erős verseny megakadályozza, hogy ezek a cégek az egyre kisebb nyereség mellett fenntartható fix-áras modellről a használat-alapú árazási modellre térjenek át.
A fogyasztó sokat akar, de nem fizetne többet
A fogyasztó tehát sokat akar az „új világ” ígéreteiből: internetre illeszthető okos eszközöket, önvezető autókat, mindennapos munkáját megkönnyítő mesterséges intelligenciát, mobilról nézhető élő videós közvetítést, minden igényét kiszolgáló felhőbe épített megoldásokat, de sehogy sem hajlandó többet fizetni a mögöttük álló, ugrásszerűen növekedő hálózati adatforgalomért. Az 5G tehát jön 2019-ben, de ki fizeti meg majd az 5G árát?
Nyilván egyszerűbb lenne a helyzet, ha a hálózatüzemeltetők már megtalálták volna saját helyüket a „másik oldalon” is, itt azonban – szemmel láthatóan – komoly nehézségeik adódnak.
A következő két évben egészen biztosan bekövetkező változások a nagy telekommunikációs cégek számára új üzleti modellek felállítását és gyors bevezetését teszik szükségessé:
5G hálózatfejlesztés mellett IoT oldali megközelítés– Míg egészen idáig ezek a cégek abban reménykedtek, hogy a jövedelmet számukra az IoT keltette forgalmi igény generálja majd, tehát az, hogy egyre többen csatlakoznak majd készülékükkel 5G mobilhálózatukhoz, addig mostanra már sokan belátták, hogy magára az IoT piacra kell belépniük a megtérülő modellhez. Ezeknek a nagy szereplőknek egyébként az olyan nagy és kormányzati-, vagy közösségi finanszírozásban megvalósuló projektek jelenthetnek megoldást, mint az okos-városok, okos-épületek, okos közlekedési hálózatok. Ezeken a piacokon azonban a szolgáltatóknak olyan gyakorlott, dörzsölt és tőkeerős versenytársakkal kell felvenni a versenyt, mint az Amazon, Apple, Google. Kérdés, hogyan tesznek szert ezek a cégek az ehhez szükséges rugalmasságra, fejlesztői és üzleti stratéga háttérre. Saját csapattal? Kisebb IT cégek vagy megoldások felvásárlásával? Tehát hogyan lesznek a mamutok hirtelen agilisok?
Mobil 5G helyett (mellett) optikai hálózati beruházások és kombinált hálózati megoldások– A mobil 5G alkalmassá teszi a hálózatokat a technológiai forradalom által keltett piaci igények jobb kiszolgálására, de nem növeli a fogyasztók hajlandóságát arra, hogy többet fizessenek a mobiltelefon/mobiladat szolgáltatásért. Az ezekkel párhuzamosan fejlesztett kombinált (5G-FTTN) hálózatok azonban önmagukban is nagyobb nyereség realizálását teszik lehetővé hosszú távon, különösen azoknál a hálózatüzemeltetőknél, akiknek nagy számban vannak olyan, elsősorban üzleti ügyfeleik, akik eddig is hajlandóak voltak többet fizetni pl. a bérelt vonali internethez vagy DSL-hez kapcsolódó nagyobb vagy biztosan dedikált sávszélességért.
Megoldásszállítóként előnyben vagyunk
Természetesen nem hagyhatjuk egy ilyen elemzésben figyelmen kívül saját magunkat sem. Hol lesz a helye ezen a piacon néhány éven belül az olyan – alap hang-, és adatszolgáltatásokat is nyújtó – felhő alapú szolgáltató cégeknek, mint az Opennetworks?
A minket választó üzleti felhasználók számára már most jó hírünk van: szemben a fent említett hálózati „polipok” lassan érlelődő „elgondolkodásával”, mi már évek óta üzleti igényekre épülő megoldásokban gondolkodunk és dolgozunk, tehát ezen a területen biztos, hogy előnyünk van és a minket választóknak is.
Hosszú távú fejlődésünkhöz pedig annak a megértése szükséges, hogy ezeknek az igényeknek a mindennapos felismeréséhez, gyors és minőségi megvalósításához rugalmas fejlesztő és üzleti csapatra, agilis fejlesztési modellekre és a gyorsan változó technológiai igényeket kiszolgáló üzleti gondolkodásra van szükségünk. Pont úgy és pont akkor, ahogy azt megrendelőink elvárják tőlünk.
András
Források:
https://whatis.techtarget.com/definition/fail-fast
FEB
2019