Januártól hatályba lépett az uniós DORA-rendelet, aminek célja egységesíteni a pénzügyi szektor biztonsági standardjait a digitális kockázatokkal szemben. Az új szabályok nem csak az ágazat szereplőire, hanem sok külső szolgáltatóra, így ránk is vonatkoznak majd. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de a felhasználók csak profitálhatnak majd az új rendszerből.
Az ügyfélszolgálatok hangfelvételeinek tárolása során egyre több szabálynak kell megfelelni, ami egy sor technikai és adminisztrációs terhet ró a cégekre. Egyszerűbb megoldás lehet a kérdést egy megbízható szolgáltatónál rendezni, így a költségeket és a ráfordított energiát is csökkenteni lehet.
Ha ügyfélszolgálatot működtet a cégünk, mindig érzékeny kérdés lesz a hívásrögzítés alkalmával készült hangfelvételek kezelése. Ez az a kérdés, amibe a fogyasztóvédelmi jogszabályok, a GDPR, pénzintézetek esetében pedig még az ágazati jogszabályok is beleszólnak.
A döntést az adatkezelési, a hozzáférési és a biztonsági szempontok együttes figyelembevételével kell meghozni és két dologról kell dönteni:
Ezt egy vállalkozás megoldhatja saját szerverein, saját eszközeivel, de a szolgáltató eszközeivel és a szolgáltató szerverén is, vagy valamilyen hibrid megoldással. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.
Saját eszközök
Szolgáltatói eszközök
Hibrid megoldás
Látszik, hogy a saját eszközök használata a ráfordított költségek és energia terén és magasabb, ezen viszont a szolgáltatói tárhelyes megoldás segíthet. Egy szolgáltatóval való együttműködés esetén az ágazati szabályok betartására figyelni kell, de egy megbízható partnerrel könnyű kezelni ezeket a kérdéseket.
Mi az Opennetworksnél egyaránt nyújtunk a hívásrögzítésére és megbízható, jogszabályi kereteknek megfelelő tárolására alkalmas megoldásokat. Ha minket választasz, elkerülheted a saját tárolással járó költségeket, és időt illetve energiát is spórolhatsz cégednek.
Ha érdekelnek hangrögzítés megoldásaink, bátran keresd ügyfélszolgálatunkat a +36-1-996000 számon a 2. (értékesítés) menüpont alatt!
Balázs
Egy múlt héten kiszivárgott jelentés szerint az Európai Bizottság akár 3-5 évre is felfüggesztheti a mesterséges intelligencián alapuló profilalkotó technológiák (mint az arc és hangfelismerés) széleskörű használatát. Új blogposztunkban utánajártam, miért lehet szükség egy ilyen szabályozásra és milyen következményei lehetnek egyéb bimoetrikus technológiákra nézve.
Időről-időre visszatérünk jogi témákra is, annak érdekében, hogy világos legyen számotokra milyen feltételeket diktálhat egy telekommunikációs szolgáltató a megkötött ügyfélszerződésekben. A távközlési piac bonyolult és többszáz oldalas jogszabályokban szabályozott, a szerződések általában pont az ilyen szabályok miatt nagyon hosszúak, így összeszedtük, hogy KKV-ként mire kell figyelnetek, ha szerződést köttök.
2017. október 24-től – a távközlési szerződések feltételrendszerét meghatározó Elektronikus Hírközlési Törvény (Eht.) változása alapján – módosulnak a távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei és így a mi ÁSZF-ünk és előfizetői szerződéseink is. A jogszabály alkotóinak legfőbb célja a módosítással az volt, hogy a fogyasztói jogok jobban érvényesülhessenek a távközlési szerződések esetében.
Gyorsan változó üzleti környezetben működünk mindannyian: mi szolgáltatók és Ti ügyfelek is. Ezért számos okból lehet szükség az – akár hosszú időre megkötött – előfizetői szerződések módosítására: máshova költözhettek, bővülhettek vagy szétválhattok Ti ügyfelek.
Elsősorban szerződés felmondása során van annak jelentősége, hogy a szerződést határozott vagy határozatlan időre kötjük. A hűségidő vállalásával/határozatlan időre dilemma minden esetben nagy kérdés, mert a kedvezményes konstrukciókhoz határozott idejű csomaggal juthatnak az ügyfelek.
Biztos sokan tudjátok, hogy a távközlési terület hasonlóan szigorúan szabályozott terület, mint mondjuk a bankszektor. A Magyarországon működő vállalati telekommunikációt törvény szabályozza: 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.
