A mesterséges intelligencia alkalmazása a hazai cégek körében is egyre terjed, a Deloitte kutatása pedig azt is felmérte, miben látják itthon az MI sikeres használatának kulcsát. A válaszok több érdekes ellentmondásra rámutatnak. 

Manapság a nagy AI-őrületben könnyű azt hinni, hogy minden, amihez hozzáérintjük a mesterséges intelligenciát – vagy akár csak kimondjuk fölötte a varázsszavakat – arannyá válik. Persze mi is úgy gondoljuk, hogy az MI hasznos és egyre fontosabb része lesz a mindennapoknak, de azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem így van.

Szóval fontos kérdés, hogy mi teszi sikeressé az MI alkalmazását? Leírhatnám pusztán a saját véleményemet, de ennél szerintem lényegesen izgalmasabb, hogy mit gondol erről a hazai szereplők többsége. Ennek megismerésében pedig megint csak a Deloitte tavalyi felmérését venném alapul, amit már többször idéztünk mostanában, és ami egyebek mellett ezt a témát is jól körüljárja.

Miben látják a hazai vállalati vezetők az MI bevezetésének sikerét? Elsősorban abban, hogy sikerült a technológiát a megfelelő területen alkalmazni. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására egy olyan területet választanak ki, ahol szükség is van rá – tehát nem lehetne a fennálló problémát máshogy, akár olcsóbban megoldani – és a jól ki is használhatók a technológia előnyei: például a feladat jól automatizálható és kellő mennyiségű és minőségű adat is rendelkezésre áll az MI tanításához. A megkérdezettek 41% gondolta úgy, hogy ez fontos, és én ezzel csak egyetérteni tudok.

Ezzel jól összefügg a megfelelő adatmenedzsment képessége, amit szintén majdnem a kutatásban résztvevők harmada kiemelt. Ha MI-t alkalmazunk, alapvető fontosságú, hogy az adatok megfelelő minőségűek, pontosak és konzisztensek. Ellenkező estben a modellek sem lesznek pontosak.

Persze az adatmenedzsment nem csak ezt jelenti, ugyanúgy beletartozik az adatbiztonság, az adatvédelem, vagy a hozzáférhetőség biztosítása is. Ennek fényében érdekes, hogy a kutatás egészéből kiderül, az adatvédelem és biztonság, illetve az ehhez kapcsolódó esetleges új jogszabályokra való felkészülés komolyabb hiányosság a hazai cégeknél.

A megkérdezettek fontosnak tartották a vezetői támogatást is, ezt talán indokolni sem kell. De magától értetődő a technikai képzettségek fejlesztése is, ahogy a munkaerő képzése és az MI-hez értő tehetségek és tudás megszerzése is. Vagyis lényegében az, hogy ha napjaink slágertémájával akarsz foglalkozni, nem árt, ha technikailag és know-howban is topon vagy.

Arra a furcsa ellentmondásra már András korábban rámutatott, hogy a hazai cégek többsége úgy érzi, az elsők között alkalmazza az MI-t és versenyképes is a területen, miközben a többség hosszútávú tervvel és kiforrott folyamatokkal az alkalmazásra még nem rendelkezik. Persze a felismerés, hogy ez fontos lenne, már önmagában egy nagy előrelépés.

Amit viszont én kiemelnék, hogy a kutatás végén maga a tanulmányt készítő Deloitte-csapat is levonja a maga következtetését, hogy mi az igazán fontos az MI jövőbeni alkalmazása terén. Az átgondolt stratégia és az adatmenedzsment mellett pedig a kockázatkezelés az, ami náluk kiemelt szerepet kap. Ezzel pedig megint csak nagyon egyetértek.

Igen, az MI használata komoly lehetőség. Egyúttal viszont egy befektetés, és ezzel együtt egy rizikó is, aminek megvannak a maga kockázati tényezői. Technológiai, jogi és etikai kihívásokat vet fel, ezeket pedig csak egy átgondolt stratégia segítségével lehet kezelni.

Remélem, hogy ebben posztjainkkal és szolgáltatásainkkal mi is segítségetekre lehetünk.

Imo